Basics
A modern biotechnológia lehetővé teszi, hogy más élőlényekből vett géneket ültessünk be egyes növényekbe, állatokba vagy más szervezetekbe. Ez a technika sokat ígér, de nagy veszélyeket is hordozhat. Fontos, hogy miként szabályozzuk a használatát.
Info cards
Genetikailag módosított élőlény, (GMO) olyan élőlény, amelynek génállományát mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre. A transzgenikus élőlények esetében más fajból származó géneket ültetnek be a GMO-ba, tehát olyan génkombinációt hordozó lényt hoznak létre, amely a természetben gyakorlatilag nem jöhet létre.
Előállíthatók olyan fajták, melyek maguk termelnek a kórokozók számára mérgező anyagot. Ebben az esetben nincsen szükség a növényvédő-szerekre.
Az egyes növényekbe bevihetők olyan gének, amik ellenállóvá teszik egy adott gyomirtóval szemben. Ha az adott gyomirtóval permetezünk csak a gyomok pusztulnak el.
A rekombináns DNS technikával visznek be új géneket egy élőlénybe. Ehhez a leggyakrabban átalakított vírusokat használnak. A kívánt gén mellett olyan gének bevitelére is szükség van, amik jelzik, hogy megtörtént a DNS beépülése. Ezek a marker gének a legtöbb esetben antibiotikum rezisztenciát jelentenek.
A genetikai anyag megváltoztatása már korábban is a nemesítés célja volt. Ezeket korábban spontán vagy indukált mutációkkal, nem egyszer közeli rokon fajok keresztezésével érték el.
A génmódosítás egyik formája, amikor egy-egy adott gént, például a termés megpuhulásáért felelőset kikapcsoljuk. Ez leggyakrabban egy mesterséges gén bevitelével történik, ami az RNS interferencia útján akadályozza meg a fehérje termelődését.
A genetikailag módosított élőlények új tulajdonságokkal rendelkezhetnek, amelyeket más élőlényekből vettek át. Ilyen lehet a halakból vett hidegtűrés egyes növényekben.
A plazmidok rövid kör alakú DNS darabok, amik egy-egy baktériumsejtben akár több ezer példányban is megtalálhatók. A megfelelően átalakított plazmidokkal új géneket vihetünk be a sejtekbe.
A Bacillus thuringiensis nevű baktérium által termelt fehérje, ami egyes rovarok belében hegyes tűkké alakul és megöli a rovart. Ez a bacillus okozta a nagy thüringiai selyemhernyó pusztulást.
Az emberi növekedési faktor az agyalapi mirigyben termelődik. Alapvető fontosságú a növekedéshez, hiányában arányos törpenövés alakul ki.
Hagyományosan halottak agyalapi mirigyéből vonják ki, amivel a beteg megfertőződhet a Creutzfeld-JaKobs betegséggel.
A fertőző májgyulladás B típusa testnedvekkel és cseppfertőzéssel is terjed. A májgyulladáson kívül hozzájárulhat a májzsugorodás és a májrák kialakulásához is. A betegséget egy vírus okozza.
A terminátor technológia olyan génmódosítást jelent, ami megakadályozza az adott növény magjainak csírázását. Ezáltal a GMO növény nem tenyészthető tovább, a magot minden évben újra kell vásárolni. A technológia használatát ENSZ egyezmény tiltja.
Vektornak nevezik a kívánt gént az adott élőlénybe juttató konstrukciót. A vektor lehet egy plazmid, de az esetek többségében egy vírus. A vektorok a bevinni kívánton kívül tartalmaznak marker géneket is.
A bioetanol a növények erjesztésével előállított üzemanyag, amit alkohol meghajtású járművekbe lehet használni. A bioetanol használata alig növeli a légkör szén-dioxid szintjét.
A legtöbb elfogadott génmódosítást a kukoricán végezték el. Ezek többsége gyomirtó ellenállás vagy rovartoxin termelés, de van köztük a szárazságtűrést növelő gén is.
Az EU szabályai értelmében minden GMO-ba be kell építeni egy egyedi genetikai kódot, ami azután kimutatható. Így a GMO használata kimutathatóvá válik akkor is, ha a növényt feldolgozzák.
A terményekre, gyümölcsökre, zöldségekre elhelyezett PLU (price look-up) kód informál arról is, hogy genetikailag módosított-e a termék. Amennyiben a kód 8-cal kezdődik, GMO-ról van szó.
A szervezet túlméretezett immunreakcióját kiváltó anyag. Allergiát válthatnak ki az ismeretlen anyagok, fehérjék, poliszacharidok. Különösen allergének a mogyorófélék, a földimogyoró.
A hibrid vetőmagot azonos fajhoz tartozó fajták keresztezésével állítják elő. Az ún. heterózishatás következtében a hibridek nagyobbak a szülőknél. A hibridek utódainál ez a hatás eltűnik, így a vetőmagot minden évben meg kell vásárolni.
Így nevezik azt az átalakulást, amin a mezőgazdaság átment a 1947 és 1970 között. Elsődlegesen a fejlődő országokban nőtt meg a mezőgazdasági termelés, a gépesítés, vegyszerek használata és új fajták bevezetése által.
Az organikus gazdálkodás minimálisra csökkenti a gépek és vegyszerek használatát. Hagyományos fajtákat használ fel, biológiai védekezésre törekszik.
Az organikus gazdálkodás terméshozama lényegesen kisebbek a modern mezőgazdaságénál.
Issue cards
Az élőlényekbe bevitt új fehérjék (nem csak a hasznos fehérjék, hanem a vírus vektor és a marker gének is) kiválthatnak allergiás reakciókat a fogyasztókban, a betegekben. Ez az allergia felerősíthet már meglevőket, vagy olyan személyeknél is allergia kialakulásához vezethet, akik addig egészségesek voltak.
Allergiát okozó növények a hagyományos nemesítés során is létrejöhetnek (pl. kiwi).
A közeli rokon növények viszonylag könnyen kereszteződnek, így a GMO-k termesztésekor előfordulhat, hogy a toxin- vagy növényvédőszer rezisztencia gének vad növényekbe, esetleg gyomokba jutnak ki. Az így létrejövő új gyomok különlegesen ellenállóak, veszélyesek lehetnek.
A GMO-k termesztése hozzájárul a monokulturális termesztéshez, csökkenti a termesztett növények diverzitását. A rovartoxinok a virágporral eljuthatnak olyan rovarokba is, amik nem kártevői az adott növénynek, így csökkentve a rovardiverzitást.
A GMO-k használata csökkenti a gyomirtó-, növényvédőszer- és műtrágya használatot, ezáltal lényegesen kisebb környezeti terhelést okoz.
A GMO-k használata növeli a terméshozamot, így kisebb területet is elegendő a művelésbe vonni, több maradhat meg természetes állapotában. Nincs szükség új területek művelésbe vonására.
A genetikailag módosított növények használata a termelőket gazdasági függésbe hozza. Egyes GMO-k előnyei csak úgy érvényesülnek, ha a cégtől vásárolt megfelelő szereket használják fel, például a különleges gyomirtószert, amivel szemben ellenálló a GMO.
A széles körben (markerként) használt antibiotikum rezisztencia gének más élőlényekbe, elsődlegesen baktériumokba jutva azokat ellenállóvá tehetik a gyógyszerekkel szemben.
A fogyasztóknak joguk van tudni, hogy milyen terméket vásárolnak. Ugyan a GMO termékek elsődlegesen jelezve vannak, egy pont után nehéz követhető a sorsuk. Ha takarmánynak használják fel, vagy valamilyen más termékbe kerül (például szója hústermékekbe), akkor már sokkal nehezebb a fogyasztót pontosan tájékoztatni.
A GMO-k nem természetesek. Mesterséges úton jönnek létre és ezért nem kívánatosak.
A genetikai módosítással létrehozhatók olyan gyógyszerek és oltóanyagok, amik másképpen nem vagy csak nehézkesen. A GMO-kkal termeltetni ezeket az anyagokat lényegesen olcsóbb bármely más módszernél.
A magántőke elsődlegesen a profitra hajt. A kutatásokat csak a profitábilis területeken finanszírozza és ezek után mindent megtesz, hogy minél nagyobb hasznot nyerjen a befektetéséből. Nem várható el egy magáncégtől, hogy a hosszútávú érdekeket és etikai szempontokat vegye figyelembe.
A jelen nemzedékeknek felelőssége van az eljövendő nemzedékek iránt. Elvárható, hogy a Földet ugyanolyan állapotban hagyja rájuk, ahogy örökölte. A hosszútávú, akár több évszázadra kiterjedő hatások tekintetében különleges erkölcsi felelőssége van a ma élőknek.
Ahogy minden másban a gyógyászatban és a mezőgazdaságban is szoros versengés van a világ országai között. A GMO-k jelentős gazdasági előnyt jelenthetnek.
Mind az ökológiai, mind a genetikai rendszerek nagyon összetettek és korántsem ismerjük őket minden részletében. nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy egyes beavatkozásoknak milyen hosszú távú következményei lehetnek.
Már most is érezhető, hogy a Föld fosszilis energiahordozói, elsősorban is a kőolaj kimerülőben van. Fontos, hogy olyan pótlást találjunk, ami hasonlóan nagy mennyiségben érhető el, nem sokkal drágább és nem növeli a légkör üvegházgázainak koncentrációját.
Egyes csoportok arra figyelmeztetnek, hogy a fejlett országok egy új módon, a technológiai gyarmatosítással tartják függésben a fejlődő országokat. Ebben az esetben olyan technológiákat adnak át, amik hatására az országok ráutaltak lesznek a fejlettekre, így azok érdekeiket könnyen tudják érvényesíteni velük szemben.
A gazdasági monopóliumok károsak a gazdaság egésze és a fogyasztók számára is. A monopol helyzetben levő gazdasági szereplő a maga igényei szerint alakíthatja az árakat, a kínálatot, nem kényszerül fejlesztésre, versenyre.
A környezeti hatások jellemzője, hogy nem veszi figyelembe az országhatárokat. Ahogyan a savas eső sem csak a szennyezett levegőjű területeken esik, úgy a GMO-k által okozott problémák is elterjedhetnek akár az egész világon.
Story cards
Policies
A GMO-k felhasználását teljes mértékben tiltani kell. Az ilyen jellegű kutatásokat le kell állítani, azokra közpénzt fordítani tilos.
A GMO-kat csak laboratóriumi körülmények között szabad felhasználni. Csak olyan GMO-k hozhatók létre, amik nem életképesek a szabadban. Csak az olyan kutatásokra fordítható közpénz, amik a gyógyítást szolgálják.
A GMO-kat kellő és alapos vizsgálat után lehet szabadon is termeszteni. A vizsgálatnak több éven át kell folynia és ki kell terjednie a lehetséges ökológiai, egészségügyi és gazdasági következményekre. Csak akkor engedélyezhető egy GMO termesztése, ha megnyugtatóan bebizonyosodott, hogy az nem jelent veszélyt sem az emberekre, sem a környezetre. A közpénzeket elsődlegesen a gyógyítás céljába állítható területekre kell koncentrálni ezen a területen.
A GMO-k nem jelentenek nagyobb kockázatot, mint a hagyományos nemesítéssel létrehozott fajok, így termesztésüket ugyanúgy kell szabályozni, mint azokét. Nem igényelnek különleges elbírálást és vizsgálatokat. A közpénzeket mindenféle GMO kutatásra egyformán fel lehet használni.
Advanced
* Nyilvánítsd ki a véleményed
* Dolgozz a közös csoportcélok eléréséért
* Hallasd a hangod Európában
* Élvezd a vitát!
FUND is a project funded by the European Commission (