Basics
Bevezetés
Az őssejtek az emberi test „mester” sejtjei, amelyek egyszerre két dolog elvégzésére képesek.
Vagy egyszerűen le tudják másolni önmagukat, vagy másféle speciális sejteket tudnak létrehozni. A nagyon korai állapotú embrió tartalmaz őssejteket, amelyek lassan specializálódva a test összes sejtjét előállítják. Napjainkban laboratóriumi körülmények között a felnőtt sejtek is átprogramozhatók úgy, hogy visszatérjenek az embriószerű állapothoz és ennek segítségével mindenféle speciális sejt előállítása válik lehetővé.
Az őssejtek gyógyászati jelentősége
Az embriókból vett, vagy a felnőtt sejtek átprogramozásával létrehozott őssejteket nem lehet közvetlenül beadni a felnőtt emberi testbe, mert fennáll annak a veszélye, hogy elkezdik másolni magukat és rákot okoznak. Speciális laboratóriumi körülmények között azonban (elvileg) az emberi test bármilyen típusú sejtje előállítható belőlük. Így egy kész sejtforrást biztosít azoknak a károsult sejteknek a pótlására, amelyeket normál körülmények között nem lehet pótolni, mint pl. a szív- és az idegsejtek esetében. Vegyünk pl. egy gerincvelő-sérült beteget. Lehet, hogy segítene neki a gyógyulásban, ha idegsejteket fecskendeznénk a gerincvelőjébe. Az idegsejtek esetleg lelassítanák, sőt meg is állítanák a Parkinson-kórt. A hasnyálmirigy sejtjei kontrollálhatnák a cukorbetegséget és így tovább. A lehetőségek óriásiak, de a kutatásnak ebben a korai stádiumában, még nem igazán tudjuk, hogy e remények mennyire válnak majd valóra hasznos kezelések formájában. Az embriókból történő őssejt kinyerése nagyon ellentmondásos, a sejtek átprogramozásának az eljárásai pedig nagyon újak. Azt még nem tudjuk, hogy az átprogramozott sejtek képesek lesznek-e minden olyan funkcióra, amire az embrióból származó sejtek képesek.
Info cards
Az őssejtek az emberi test olyan „mester” sejtjei, amelyek képesek arra, hogy lemásolják önmagukat vagy más speciális sejttípusokat hozzanak létre.
Az embrióban az őssejtek fokozatosan specializálódva hozzák létre a test különböző sejtjeit.
A felnőtt szövetben az őssejtek feladata, hogy az egyén élete során folyamatosan regenerálják a test egyes sejtjeit.
Az emberi őssejteket ki lehet vonni:
• embriókból,
• bizonyos felnőtt szövetekből (pl. csontvelő),
• köldökzsinórvérből,
• magzatvízből.
A tudósok képesek az őssejteket izolálni, és korlátlan ideig laboratóriumban tárolni. El tudják érni azt, hogy bizonyos őssejtek speciális sejtekké alakuljanak át (pl. ideg-, bőr-, vérsejtekké).
Az őssejtek vagy a belőlük származó speciális sejtek képesek lehetnek egyes degeneratív megbetegedések lelassítására, sőt gyógyítására, a károsodott szövetek helyreállítására, vagy égési sérülések gyógyítására.
Az ún. elfajulásos megbetegedések bármely életkorban megtámadhatják az embert, gyermekkortól időskorig.
Ezek közé tartoznak pl. a:
• Parkinson-kór
• Cukorbetegség
• Cisztás fibrózis
• Sclerosis multiplex
• Izomsorvadás
• Hepatitis
• Csontritkulás
A kutatás ezen a területen még gyermekcipőben jár. Egy napon az őssejtek sejtpótló kezelésekre válhatnak alkalmassá, de e kezelések hatékonyságát még nem ismerjük.
Az embrionális sejteket általában a mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriókból nyerik. A sejteket az embrió kb. egyhetes korában veszik ki, amikor még 30-150 differenciálatlan sejtből áll, és 0,14 milliméter nagyságú. Az embriót ezután megsemmisítik.
A kutatási célokra használt embriók általában „feleslegként” keletkeznek az olyan klinikai kezelések során, mint a mesterséges megtermékenyítés. Egyes országokban engedélyezik az embriók létrehozását kifejezetten kutatási célokra.
A mesterséges megtermékenyítés (IVF – in vitro fertilizáció) során „felesleges” embriók akkor keletkeznek, ha több embriót hoznak létre, mint amennyit egy pár beültettetni szeretne. Jelenleg az ilyen embriók százezreit tárolják Európában, melyek pusztulásra vannak ítélve.
Őssejtek némely felnőtt szövetben, pl. a csontvelőben és az agyban is megtalálhatók. Kevés van belőlük és gyakran nehéz kinyerni őket.
A felnőtt őssejtek általában csak azt a néhány sejttípust állítják elő, amelyek kifejezetten ahhoz a testrészhez köthetők, ahonnan kinyerik őket (pl. a csontvelő elő tudja állítani a vérsejtek különböző típusait,, de májsejteket nem).
Az indukált pluripotens (gerjesztett, sok dologra képes) sejtek (iPS) nagyon hasonlítanak az embrionális őssejtekre. Ezeket a felnőtt sejtek átprogramozásával állítják elő, és felhasználhatók a test különböző speciális sejtjeinek tenyésztésére. iPS sejtekből a gazda embriósejtjeivel kombinálva akár egy teljes egér is előállítható.
Az őssejtek születéskor megtalálhatók a köldökzsinórvérben. Több van belőlük, mint a felnőtt vérben lévő őssejtekből, könnyebb őket kivonni, és kisebb lehet a kilökődés kockázata. A legújabb kutatások szerint azonban ezek a sejtek rákot idézhetnek elő egyes betegségek kezeléséhez használva.
Ha a köldökzsinórvérben lévő sejtek átalakíthatók más sejttípusokká, a köldökzsinórvér a születéskor lefagyasztható és tárolható, hogy az élet későbbi szakaszában rendelkezésre álljon az esetleges sejtkezeléshez. Az ilyen kezelések azonban ma még távol állnak a megvalósítástól, és nem biztos, hogy használhatók a technikai akadályok és költségek miatt.
Az emberi fejlődés során az embrió hét nappal a megtermékenyítés után tapad meg a méhben, és ez az az időpont, amikortól a sejtdifferenciálódás első lépései megtörténnek. Az idegrendszer első kezdeményei 14 nap múltán jelennek meg. Ez az embriókon végzett kísérletek jogi határa.
A kutatás 14 napos határa előtt egy embrióból szétválással ikrek keletkezhetnek. Eddig az időpontig az összes embriónak mintegy fele, vagy még több, természetes úton abortálódik spontán genetikai rendellenességek miatt, pl. a DNS-ben megjelenő extra kromoszómák miatt.
Egyes EU-országok nem engedélyezik az embrionális őssejtkutatást. Mások csak a felesleges IVF (in vitro fertilizázió mesterséges megtermékenyítés) embriókkal végzendő kutatást engedik meg. Az Egyesült Királyság engedélyezi az embriók őssejtkutatás céljaira való létrehozását, beleértve a klónozott embriókat is.
Az Egyesült Királyságban törvény tiltja a klónozott humán újszülött létrehozását (reproduktív klónozás), de őssejtek létrehozása céljából engedélyezi a 14 napos határig való növesztésüket (terápiás klónozás). Az eltérés a célban és nem a folyamatban van.
Az ember – állat hibrid embriók létrehozhatók úgy, hogy az állati petesejtből eltávolítják a genetikai állományt és azt humán DNS-sel helyettesítik. 2008-ban az Egyesült Királyságban néhány kutatónak kutatási céllal engedélyezték az ilyesfajta hibridek létrehozását.
A terápiás klónozás célja, hogy megakadályozza az őssejteknek idegen szövetként, a beteg szervezetéből való kilökődését. A sejteket ugyanis a beteg saját sejtjeiből létrehozott klónozott embrióból veszik ki.
Terápiás klónozáskor a beteg testéből vett sejteket egy olyan emberi petesejttel egyesítik, amelyiknek eltávolították a DNS-ét. Így jön létre a beteg klónozott embriója.
A 24. hét a szociális okokból végzett abortuszok határa Európa több országában. Az orvosi okokból végzett abortusz a terhesség teljes időszaka (38-40 hét) alatt törvényes.
2004-ben összeomlott a klónozással kapcsolatos ENSZ-tilalom. Minden nemzet támogatja a reproduktív klónozás tilalmát (újszülött létrehozása klónozási eljárásokkal), de egyesek meg szeretnék tiltani még a klónozott embriókkal végzett kutatást is, amit viszont mások engedélyeznek.
A magzat agyának a szerkezete a tizedik hétre fejlődik ki. A szociális okokból végzett abortusz határideje a 24. hét Európa több országában. A magzat ekkor már reagál a fényre, a hangra és az egyéb szenzoros ingerekre. Az embrión végzett kutatások törvényben szabályozott határa viszont a 14 nap.
A tudósok laboratóriumi körülmények között már el tudják azt érni, hogy a felnőtt bőrből vett sejtek embrionális állapotba kerüljenek vissza. Ez egy sokkal könnyebb és hatékonyabb eljárás, mint a klónozás.
A megtermékenyítés utáni 40. nap előtt a zsidó törvények nem tekintik „emberi életnek” az embrió létét. Ezért szerintük az embrióból történő sejtvétel erkölcsi szempontból közömbös.
Ellene: Az emberi élet az egysejtes állapottal kezdődik.
Mellette: Aquinoi Szent Tamás fejlődéstana szerint Isten az emberi lelket fokozatosan ülteti be az embrióba. Az első a vegetatív lélek, a második a szenzitív (érző) lélek, és a harmadik aztán az emberi lélek.
Átfogja széleskörűen az embrionális őssejtkutatás teljes elutasításától a terápiás klónozás támogatásáig terjedő nézeteket.
A muzulmán törvények szerint a terhesség negyedik hónapja előtt az embrió nem kapja meg a lelkét. Ezért a muzulmán törvények egyetemleges felfogása szerint erkölcsi szempontból közömbös az embrionális őssejtkutatás.
Issue cards
Ha az embrionális őssejtekben rejlő lehetőségeket kihasználhatnánk, és nem akadályoznák az azt ellenzők, számos ma még gyógyíthatatlan halálos betegség kezelhető lenne.
Mikor kezdődik az emberi élet?
Hogy tekintsünk a 14 napos embrióra?
• Sejthalmaz
• Potenciális emberi lény
• Életforma
• Teljes emberi élet az újszülött minden jogával?
A ma még halálos betegségek kezelésének lehetősége vajon elegendő indok az emberi embriókat felhasználó őssejtkutatáshoz?
Az embrionális őssejtkutatásban a 14 naposnál fiatalabb embriókat elpusztítják. Egyesek úgy érvelnek, hogy elfogadhatatlan egy új élet elpusztítása, még akkor is, ha megmentheti egy beteg ember életét. Hol van a középút?
Mennyire fontosak a múlt erkölcsi értékei? Még mindig szükségünk van rá, hogy kereteket szabjon nekünk, vagy az idő elteltével az erkölcsi értékeinket is módosítani kell?
A bennünk mélyen gyökerező emberi értékeket fel szabad-e áldozni a tudományos újítások nyomására? Találunk-e arany középutat?
Helytelen-e, pusztán az őssejtkutatás céljából, embriókat létrehozni? Mi a helyzet a mesterséges megtermékenyítés során létrehozott felesleges embriók felhasználásával, ill. azon embriók kiválasztásával, melyeket egyébként is elpusztítanának?
Ha csak azért hozunk létre embriókat, hogy őssejtforrásként használjuk őket, akkor az embriókat, mint tartalék alkatrészforrásokat kezeljük? Ha ez így van, akkor ez helyes, vagy sem?
Szabad-e engedélyezni az IVF-et (in vitro fertilizáció - mesterséges megtermékenyítés vagy lombikbébiprogram) és/vagy a beültetés előtti diagnosztikát, a PGD-t (Pre-imlantation Genetic Diagnosis), az egészséges embriók kiválasztásának érdekében, a súlyos örökölhető betegségek megelőzésére?
A klónozott embriók, s az átprogramozott sejtek létrehozása és felhasználása közelebb visznek bennünket a klónozott humán újszülöttek előállításához?
Most kell kutatásokat végeznünk a klónozott embriókkal? Vagy várjunk addig, amíg mindenre kiterjedően fel nem tárjuk a megmaradt IVF (in vitro fertilizáció - mesterséges megtermékenyítés) embriókból vagy a felnőtt szövetekből vett őssejtek hatásait? Az, hogy képesek vagyunk a sejtek átprogramozására, megváltoztatja-e az embrionális őssejtek felhasználásával kapcsolatos véleményünket?
Kell erkölcsi korlátokat szabni a tudománynak? Például azzal, hogy csak a nem embrionális őssejtkutatást engedélyezzük? Milyen hatással lenne ez a tudomány fejlődésére? Van-e ennek jelentősége az Ön morális hozzáállása szempontjából?
Az embriókutatásban a 14 napos limit és a 24 hetes határ az abortuszt illetően tudományos vagy morális alapokon nyugszik, vagy csupán önkényesen meghatározott jogi határok?
Az ENSZ a humán klónozás betiltását javasolja. Kell-e a társadalomnak korlátoznia bizonyos tudományos eredmények alkalmazását? Vagy mindig meg fog történni az, amit már képesek vagyunk megtenni?
Kit kell bevonni az őssejtkezelési technológiák és terápiák kidolgozásába? A kormányt, a magáncégeket, az alapítványokat, a trösztöket vagy az egyetemi intézeteket?
Át kell-e csoportosítani az összes őssejtkutatásra szánt pénzt külföldi segélyekre, hogy javítsuk a szegény országok egészségügyi alapellátását?
Ezek a technológiák fokozni vagy csökkenteni fogják a gazdagok és szegények közötti globális megosztottságot?
Felnőtt őssejteket már használnak kezelésekhez, pl. leukémiások csontvelő-átültetésénél. Minden őssejtkutatás elősegítheti az őssejtek működésének jobb megértését. Megváltoztatja ez az embrionális őssejtkutatásról alkotott véleményét?
Vajon tévesek az elvárásaink a degeneratív (elfajuló) betegségekben szenvedő emberek gyógyításával kapcsolatosan?
Mennyire indokolt az embriókkal történő ellentmondásos kutatás azért, hogy elősegítsük egy öregedő népesség élethosszának növekedését? Mi értelme van ennek, ha nem lehet számottevően javítani a nagyon idősek életminőségén?
Van-e határa az orvosi kutatásnak? Van-e olyan pont, amikor el kell fogadnunk halandóságunkat és a szenvedés valóságát?
Mennyire demokratikus az e kérdésekkel foglalkozó politika és mennyire kellene annak lennie?
Még az orvostudományban sem szabad a kutatóknak olyan szabályokat felállítani, hogy azok csak a saját céljaikat szolgálják. A társadalomnak viszont joga van megszabni, hogy mit kutassanak és mit ne. Meddig lehet ebben elmenni? Mekkora kontrollt kell gyakorolnia a társadalomnak a kutatás felett?
Az őssejtkutatás nagy lehetőséget adhat a súlyos betegségek kezelésében. De kinek a feladata finanszírozni a kutatást? Ki fizesse a betegnek és a betegség kezelésére létrehozott specifikus sejtek előállításának költséges folyamatát?
Az indukált pluripotens őssejteket (iPS; sok dologra képes őssejtek) potenciálisan fel lehetne használni arra, hogy sok klónozott újszülöttet hozzanak létre egy felnőtt sejtjeiből. Milyen szabályozásra lenne szükség az iPS sejtkutatás jövőbeni fejlesztésének és alkalmazásának ellenőrzésére? Hogyan szabályozhatjuk jogilag a jövőbeni fejlesztéseket?
Ha a kutatást nagyon szigorúan ellenőrzi a törvényhozás és a politika, akkor fennáll-e a veszélye annak, hogy a tudomány túlságosan politikai kérdéssé válik? Mennyire befolyásolhatják a nem szakember politikai lobbisták ezt a területet?
Story cards
Policies
Őssejtkutatás csak a felnőtt vagy a köldökzsinórvérből származó sejtekkel végezhető.
Őssejtkutatás olyan 14 naposnál fiatalabb "feleslegben levő" IVF embriókkal is végezhető, amelyeket egyébként elpusztítanának.
Őssejtkutatás a 14 naposnál idősebb,IVF-el, speciálisan a kutatáshoz létrehozott embriókon is végezhető.
Őssejtkutatás a 14 naposnál fiatalabb ’felesleges’ embriókon, s a speciálisan a kutatáshoz IVF-fel vagy klónozással előállított embriókon is végezhető.
FUND is a project funded by the European Commission (